2017. május 01. – 2017. május 08.
Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal, és így szólt:
-Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?
-Igen. De olvastad- e a megrendelő lapot?
Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. Száznyolcvan alkatrészből álljon, és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.
Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:
-Hat pár?
-Nem a kezek megteremtése a nehéz – mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.
-Olyan sok?
A jó Isten bólintott.
-Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik, amikor beszól: „Mit csináltok?” , és azt a választ hallja, hogy „semmit”. Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észrevegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: „Mindent tudok, és éppen ezért melletted vagyok.”
-Uram – szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.
-Sajnos nem tehetem – szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.
Az angyal kíváncsian körberepesi a mintaanyát, és sóhajtva megjegyzi:
-Túl gyöngéd.
-De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs, mit tud egy édesanya elviselni – szólt az Úr.
-Tud gondolkodni?
-Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes – állította az Úr.
Akkor az angyal közelebb hajolt a modellanyához, és az egyik ujját végighúzta az arcán.
-Itt van valami fölösleges – szólt az angyal.
-Nem fölösleges ott semmi – szólt az Úr -, az egy könnycsepp.
-Hát az meg mire jó?
-Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.
-Te egy lángész vagy! – kiáltott fel az angyal
Mosolygó Tamásné (Vera néni)